Ugye hírét sem hallották még ennek a jellegzetes brit intézménynek? Holott létezik és működik. Persze, ilyet is csak az angolok találhattak ki...
Először H. E. Hobbs századosnak jutott eszébe a kissé bizarr, de fölöttébb hasznos ötlet, s az alakuló ülésen 1928 augusztusában 15 klubtagot jegyeztek be. Nem egészen három hónap múlva a klub már tízezer tagot számlált! Köztük volt a walesi herceg és a királyi hercegnő, York hercege és hercegnője, valamint Kent hercege.
A klub céljai meglehetősen szokatlanok voltak és azok ma is. Mindenekelőtt azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy ellensúlyozzák a dédelgetett háziállatok gondozásával, tartásával kapcsolatos tudatlanságot. Ennek érdekében ismeretterjesztő röplapokat terjesztettek, kézikönyveket és egy mindmáig megjelenő magazint adtak ki. Következő lépésként a klub segítségben részesítette a kutyák ellátásáról, gyógyításáról gondoskodó intézményeket. Hozzájárult például a londoni Királyi Állatorvosi Főiskola újjáépítési alapjához, egy kutya-orvostudományi tanszék létesítéséhez, továbbá sok vakvezető kutyát adományozott az arra rászorulóknak.
A legfontosabb talán az, hogy a klub mindig kifizette az ebtartási engedély díját az olyan idős emberek helyett, akik ezt nem engedhették meg maguknak. Jelentős anyagi segítséget nyújt azoknak a tagoknak, akik nem tudják megfizetni az állatorvost vagy a kutyák karanténban tartásának költségeit.
A Farkcsóválók Klubja nem állatjótékonysági intézmény, hanem önsegélyező szervezet. Egymillioodik tagját 1953-ban jegyezték be és nemrégiben ünnepelték kétmilliomodik belépőjüket. Olyan örvendetes tény ez, amelyet minden szigetországi eb feltehetően boldog farkcsóválással vesz tudomásul... |