A szőrme maga a luxus - ezek az idők sajnos rég elmúltak. Ma már egy olcsóbb ruhadarabon is láthatunk igazi szőrmét - mert Kínában ezrével mészárolják le a kutyákat és a macskákat.
Vera (16) mélyen belefúrja az arcát az új télikabátjába. Hideg van és a meleg szőrmegallér finoman megvédi az arcát. A szépen berendezett kirakatban a lány látja, hogy ruhájával nagyon divatos. Mindenhol szőrmét látni - dzsekin, pulcsikon, csizmákon... A lány valószínűleg nem hallott még a PETA (People for Ethical Treatment of Animals - Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért) állatvédő szervezetről. Biztos abban, hogy a kabátján lévő szőrmedísz nem lehet eredeti - ezért az árért biztosan nem. De téved.
Régen volt már, mikor a szőrme luxusterméknek számított. Ma már az átlagos árfekvésű ruhadaraboknál sem lehetünk biztosak abban, hogy nem valódi szőrméről van szó. Ezért szeretné a PETA állatvédő szervezet jobban felvilágosítani a vásárlókat: "Számunkra mindegy, hogy a szőrme rókáé vagy macskáé volt-e, mi elítéljük a szőrmefelhasználás MINDEN formáját!" - mondja Harald Ulmann, a PETA németországi szervezetének második elnöke.
"De az embereknek meg kell tudniuk, hogy az olcsóbb ruhadarabok esetében is lehet, hogy kutyák vagy macskák szőrét viselik magukon, még akkor is, ha nem is sejtik!" Hogy elfogadható bizonyítékokat gyűjtsenek a mocskos macska- és kutyaszőrbizniszről, Harald Ulmann és csapata Kínába utazott, és felfoghatatlan botrányt tárt fel. Saját szemével látta, hogy Dél-Kínában, Kantonban hogyan szállítják és kínozzák a kutyákat és a macskákat egy hírhedt állatrakodóhelyen.
"Nagyjából 8000 kutyát és macskát adnak el naponta. Az állatokat élve, kis ketrecekbe gyömöszölik, melyeket könyörtelenül dobálnak fel 3-4 méter magas halmokba teherautókra. Ha a ketrec hirtelen kinyílik közben, sok macska töri ki a végtagjait, vagy összenyomják a fajtársai. Az állatok riadtak, zavarodottak. Hallani lehetett, ahogy kutyák egymással harcoltak vagy szívszaggatóan szűköltek. A kereskedőkön viszont nem látszott érzelem. Ők fogókkal rángatják ki az "árut" a ketrecből. A legtöbb macska rettenetes állapotban van - sérültek, nyílt, vérző sebeik vannak, teljesen meg vannak félemlítve. Sok macskán nyakörv van, ezek biztosan házimacskák, melyeket a bundájuk miatt raboltak el. A tulajdonosok hasztalanul várnak a visszatérésükre, és soha nem fogják megtudni, mi történt a kedvencükkel" - meséli Ulmann. A kantoni állatpiac viszont sajnos csak a kezdete a szinte elképzelhetetlen szenvedésnek és hányattatásnak, ugyanis innen a teherautókra rakott kutyákat és macskákat keresztülviszik az országon északra - pihenő, víz és élelem nélkül. A horrortúra végállomása a sintértelep.
Bármilyen keménynek is hangzik, azok az állatok járnak jól, amelyek nem élik túl az utazást. A PETA munkatársainak elmondása szerint ugyanis itt megfojtják, agyonverik vagy élve megfőzik őket. A legrosszabb sors azokra az állatokra vár, amelyek eszméletüket vesztették az út során. Ezeket ugyanis érzéstelenítés nélkül megnyúzzák. Közben vannak olyanok, amelyek újra felébrednek és meghalnak. De vannak olyanok is, amelyek túlélik a tortúrát. Addig, amíg a félig élő testüket, mint "hulladékot" egy kupacba nem dobálják halott fajtársaikkal.
De hogyan lehetséges, hogy ilyen embertelenül bánjanak az állatokkal? Kínában nincs állatvédelmi törvény. Bárki meggyilkolhat egy kutyát vagy egy macskát, ott, akkor és amennyit csak akar. Ezért tudja Kína elárasztani a divatvilágot olcsó valódi szőrmével. Azok a divatcégek, amelyeknek a szőrme mostanáig túl drága volt, ezt már megengedhetik maguknak, arról viszont nem vesznek tudomást, hogyan "készültek" ezek a szőrmék. A kínai kereskedők pedig lehetőség szerint nem említik meg, hogy házi állatok szőrét használják. Harald Ulmann ismeri ezt: "A szőrmekereskedők fantázianeveket találnak ki a szőrmének. A macskákat "kaopee"-nek, "hegyi macskának" vagy "genotte"-nak nevezik, a kutyákból "ázsiai farkas", "ázsiai mosómedve" vagy "Loup d'Asine" lesz. De mégha a kereskedők fel is vállalnák szörnyű tettüket, az EU-ban - Amerikával ellentétben - nincs importtiltalom a macska- és a kutyaszőrre. Magyarországon a fogyasztóvédelmi szabályok szerint fel kell tüntetni az árúk cimkéin, érthetően, magyar nyelven, vagy közérthető szimbólumokkal, a felhasznált összetevők listáját, a származás helyét és a frogalmazó nevét, sőt még a környezet illetve természetkímélő jellegét is. Ezek alapján bárki megbizonyosodhat arról, hogy állati eredetű-e az általa vásárolt termék.
Vajon Magyarországon is léteznek ilyen mészárszékek? Az országban több csincsillatelep is található, és más prémes állatokat is tenyésztenek. Ám nálunk törvények írják elő a tartás feltételeit, valamint a szállítás és leölés módját. Az állatokat tisztán kell tartani, megfelelően táplálni és csak kábítás után szabad leölni. A kábításnak a halál beálltáig kell tartania, hogy ne szenvedjenek feleslegesen az állatok. A PETA álláspontja az, hogy az ilyen jellegű farmok soha nem lehetnek alkalmasak az állatok számára, hiszen a nerceknek és a rókáknak óriási kifutóra lenne szükségük, de persze ezt nem lehet összehasonlítani a Kínában lévő szörnyű állapotokkal. Ennek ellenére undorító, amit az európai farmok "jobban" csinálnak. Az állatokat csak a szőrükért tenyésztik és ölik meg, valamint a kereskedők importálhatnak olyan államokból, melyekben a tartást nem szabályozzák rendeletek.
Szerencsére a PETA-nak sok híve van. Jó pár sztár használja ki népszerűségét arra is, hogy felemelje szavát a szőrmehasználat ellen.Az ellenzők közé tartozik Charlize Theron, Pink és Pamela Anderson. A Baywatch-sellő például úgy készítette el az autóját, hogy nem kérte a szériatartozékként hozzá tartozó bőrkellékeket és -üléshuzatokat. Joaquin Phoenix addig ment el, hogy vegán lett (a legszigorúbb vegetáriánusság), és lemond mindenféle állati termékről. Még a filmbéli jelmezei sem lehetnek állati származékok. Ezek a sztárok igazi példaképek! Reméljük, hogy soha nem fogják meggondolni magukat...
cikk a 100xSzép régebbi számából. Hasznosnak találtam begépelni. |