Az "Egyezmény a vadállat- és növényvilág veszélyeztetett fajainak nemzetközi kereskedelméről"  (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) 12., santiagói konferenciája kapcsán megjelent kiadvány a leopárd (Panthera pardus), a ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa) és a hópárduc (Uncia uncia) sorsával foglalkozik.

A WWF által összegyűjtött adatok szerint Burmában nagyszámban árulnak ködfoltos párduc bőröket, Indiában a közelmúltban 100-nál több leopárdbőrt és 18 ezer leopárdkarmot foglaltak le. Kirgisztánban, ahol a hópárducbőrök egy állami alkalmazott fizetésének többszörösét érik, az elmúlt évtizedben 300 hópárducot öltek meg kereskedelmi céllal. A vidéki kínai piacokon is egyre több hópárducbőrt látni.

Egy szőrmebundához 6-11 hópárduc bőrét használják fel. A becslések szerint a hópárduc jelenlegi állománya csupán 3500- 7000 egyed.

Hópárduc (Uncia uncia)

1973-ban a CITES létrehozásában kulcsszerepet játszott a kipusztulás szélén álló ázsiai leopárdok és tigrisek helyzete. "A CITES nagy sikereket ért el a tigrisek ügyében - most az ázsiai leopárdok helyzetét kellene komolyan venniük a konferencián részt vevő 160 kormánydelegáció tagjainak" - nyilatkozta Callum Rankine, a WWF fajvédelmi szakértője. "Ha nem ezt nem teszik meg, ezek a gyönyörű állatok örökre eltűnhetnek."

A tigrishez hasonlóan más ázsiai nagymacskákat is vadásznak a csontjaikért, amelyeket a hagyományos kínai orvoslásban használnak fel. A  CITES által koordinált erőfeszítések hatásosak voltak a tigris szempontjából, ugyanakkor ez az eredmény sajnálatosan megnövelte a keresletet más nagymacskák csontjai iránt.A WWF szerint gazdasági és szociális tényezőket is figyelembe kell

venni a macskafélék védelmében, a kereskedelem szabályozása önmagában nem elegendően hatásos.