Emberi testre szabott állattemetők
Szőrmét csak élő állat, és buta ember hord, mondja a tudatos vásárló, aki állatvédő révén a pamutot, az orkánt vagy a vásznat, esetleg a műszőrmét részesíti előnyben. 1-1 bundakabát elkészítéséhez 20 róka, 50 nercbunda, 150 csincsilla minimum szükséges. A felhasznált állatmennyiség a termék méretétől függően több is lehet. Az Orpheus Állatvédő Egyesület felmérése szerint kedvelt termékek ezévben a bundák mellett a prémgallérok, sapkák, állatsálak, de fogynak a subaszerű ágyelők (egész birkaprémek) is.

Törvényesen ölnek a gyilkológépek
Az 1998. évi Állatvédelmi Törvény II. fejezetének 11. §-a az állatok védelmének általános szabályai kapcsán így rendelkezik: "az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül, a prém termelése" is.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a prémcélú állatok kivégzése kábítás után kellene, hogy történjen, ez van, hogy nem így megy végbe.

Hogyan készül a bundakabát? A prémgallér? A bundasapka?

1. Tenyésztés, feldolgozhatóvá nevelés
Az apró gerinceseket ezrével szaporítják az erre kialakított telepeken. A prémcélú rókák tucatjainak tenyésztésére / nevelésére a vállalkozók a feldolgozóval papíron előre leszerződnek. Ingerszegény, mozgástér nélküli környezetben (apró kis bokszokban) válnak feldolgozhatóvá a kabátalapanyagok.

2. A kivégzés
Az állat szőre érdekében - ha az állat prémje elérte a megfelelő minőséget - a feldolgozó cég kirendeli a nevelőtelepre a böllért, aki szőrkíméletesen (olykor sorozatban több száz állatot) dolgoz fel. Az apró gerinceseket (pl. csincsillákat, hörcsögöket) elgázosítják, a nagyobbakat (pl. rókákat) elektromos feszültséggel zárják rövidre. Mindkét technológia közben az agónia és szenvedés hosszú percekig is eltarthat. Két nagy halom marad: a húscafatos állattestek és az osztályokba csoportosított nyers prémek.

3. A késztermék
A szőröket szűcsök, szabók veszik kezelésbe, és a véres alapanyagokból exkluzív termékeket varázsolnak. A készterméket némi marketinggel, horribilis haszonnal értékesítik. Némely bunda ára több millió forintra is rúghat.

Ősszel - tél elején szezonális jelleggel az egész országban nyitnak a plázák - hipermarketek üzletsoraiban prémkereskedések, melyek fő célja az alkalmi profittermelés, a vásárlói befolyásolás.

Mit tehet a tudatos vásárló az állatok védelmében?
Radikális fellépés (festéköntögetés vagy rongálás) helyett vásárlói szokásainkkal irányíthatjuk a piacot! Ha nem vásárolunk szőrmét, csökkenni fog a kereslet, és évek alatt a prémcélból elpusztított állatok száma minimalizálódhat. Míg az őskorban a nomád embernek létfenntartásához kellett, addig az összkomfort emberének pusztán divatból van szüksége az állatok kegyetlen öldöklése révén készített bundákra, sapkákra, gallérokra.

Ne vásárolj szőrmét, Te is legyél Állatvédő!

Seres Zoltán (Orpheus Egyesület)