Vemhesség, ellés 

A kutya vemhessége átlagosan 63 nap. A fedeztetés idõpontjának ismeretében tehát ki tudjuk számolni az ellés várható idejét. Ezen idõpont közeledtét természetesen a szuka otthoni vizsgálatával is észrevesszük. A vemhesség utolsó 10-12 napjában a magzatok mozgását a nyugodtan fekvõ szuka hasfalának hirtelen elmozdulásából is megfigyelhetjük. Az ellés elõtt egy héttel feltétlenül vigyük állatorvoshoz a szukát, aki elvégzi az állat általános vizsgálatát, ellenõrzi a hüvely és a méh állapotát, és megelõzõ célból antibiotikumot ad a szukának a szülõút csíraszegénnyé tétele érdekében. A szuka testhõmérsékletének rendszeres ellenõrzésével biztos információhoz juthatunk az ellés idejét illetõen. A szuka testhõmérséklete az ellés közeledtével fokozatosan csökken, és az ellés elõtt 24-16 órával a normál érték alá kb. egy Celsius fokkal esik, vagyis végbélben mérve 37.0-37.5 lesz.

Az ellést mindenképp kísérjük figyelemmel, hogy bármilyen probléma esetén be tudjunk avatkozni, vagy állatorvost hívhassunk.

Az ellés megindulását az állat nyugtalansággal, szapora légzéssel, nyögdécseléssel jelzi. Ez a szülés elsõ, megnyílási szakaszát kísérõ tünetcsoport. Ezután a tolófájások is megjelennek, és a magzatvíz elfolyik. Pár perc múlva számíthatunk az elsõ kölyök megszületésére, majd sorban a további magzatok is világra jönnek. Ha sok kölyök van, az elsõ 4-5 megszületése után 1-2 órás szünet következik, majd folytatódik az ellés. : Ha egy kölyök feje vagy fara már látható, de nem képes magától elhagyni a szülõutat, bõrének kíméletes, egyenletes húzásával segítsük elõ világrajövetelét. Semmiképpen ne adjunk a kutyának semmilyen méhösszehúzó szert, hogy ezáltal az ellést siettessük. Ez kizárólag az állatorvos feladata, könnyelmûségünkkel méhrepedést is okozhatunk, és kockáztatjuk a szuka és a kölykök életét! A megszületett kölykök magzatburkát a szuka rendszerint feltépi, és a köldökzsinórt is elrágja. Ha nem, akkor nekünk kell a magzatot a burokból kiszabadítanunk, és a köldökzsinórt elszakítanunk. Ezután a kölyök szájából az esetleges nyálkát eltávolítjuk, szõrét szárazra töröljük, a köldökcsonkot jódalkohollal leecsetelve fertõtlenítjük és a kiskutyákat egy tiszta, infralámpával 30-32 fokra temperált ládába gyûjtjük.

Az ellést az utófájások zárják. Ezek célja a méhben esetleg visszamaradt magzatburkok, magzatvíz stb. eltávolítása. Az ellés után a méhbõl még 7-8 napig kezdetben vörhenyes hígabb, majd barnás nyálkás váladék ürül, ez nem kóros jelenség.Az ellés befejeztével a szukát a lemossuk, szárazra töröljük, a csecsbimbókat külön is enyhe alkoholos törlõkendõvel fertõtlenítjük, és a szukát a kölykökhöz engedjük. A kölyköket a csecsbimbókhoz segítjük, és úgy rendezzük el õket, hogy egyformán szophassanak. Nem adható minden esetben érvényes útmutatás arra vonatkozóan, hogy hány kölyköt hagyjunk meg, hiszen ezt sok tényezõ ( a szuka kondíciója, a csecsbimbók száma, a rendelkezésünkre álló táplálék a szuka és a kölykök számára, saját gyakorlottságunk) befolyásolja, mégis általában 4-6 kölyök megtartása helyeselhetõ, ennél többet csak intenzív táplálékkiegészítés mellett nevelhetünk fel. Alaposan ellenõrizzük a kölyköket, hogy nincs-e valamilyen fejlõdési rendellenességük. A látható fejlõdési rendellenességgel, nyitott szájpadlással született kiskutyákat mindenképpen altattassuk el. Fontos, hogy a kölykök a születést követõ 24 órában minél többet szopjanak, ugyanis ilyenkor történik a tejben lévõ passzív ellenanyagok felvétele, mely az önálló immunrendszer kialakulásáig a kiskutya egyetlen védelme a fertõzõ betegségek ellen. Ezt semmilyen mesterséges tejkészítmény nem pótolhatja.

Az ellést követõ napon a szukát feltétlenül vigyük állatorvoshoz. A vizsgálat célja a méh áttapintása az esetleg bent maradt magzat felderítése érdekében, a szuka általános vizsgálata, és a méh regenerációját serkentõ injekció beadása.

A szuka számára a kölykök táplálása óriási igénybevétel, ezért az anyakutya kifogástalan minõségû és mennyiségû táplálása alapkövetelmény. A szoptatós szuka mindig kedve szerinti mennyiségû folyadékot ihasson. Ha minden rendben megy, a kölyköknek otthont adó láda hõmérsékletét a 3. naptól fokozatosan csökkenthetjük. A 3.-4. napon kell sort keríteni a nem kívánt farkaskörmök eltávolíttatására és ahol szükséges, a farok levágatására is.Ezeket mindig állatorvossal végeztessük, aki a sebeket össze is varrja, mert a varratlan farokcsonk igen csúnya heggel gyógyulhat.

Ügyeljünk arra, hogy a kiskutyákat mindig higiénikusan, tisztán, megfelelõ nagyságú területen tartsuk.

A kölyköket két hetes korukban kell elõször féregteleníteni valamilyen paszta formájú, jól adagolható készítménnyel, amelyet állatorvosunknál biztosan megkapunk, és a féregirtást kéthetente kell ismételni egészen az elválasztásig.

A kölyköknek a 4. héttõl a tej mellett kiegészítõ táplálékot is adni kell az adott életkornak megfelelõen.

Ha az alom szépen növekszik,az elsõ védõoltásig nincs más dolgunk, mint gyönyörködni a játékos kölykökben. Ilyenkor már a köldökcsonk gyógyulását követõen ellenõrizhetjük, nincs-e a kiskutyáknak köldöksérve, amit a köldök helyén látható kisebb-nagyobb duzzanatról ismerünk fel. Ha köldöksérves egyedet találunk, célszerû az állatorvossal idõpontot megbeszélnünk a mûtéti gyógykezelés érdekében, azonban a mûtét ne legyen a kiskutya  8 hetes életkora elõtt

A kölykök fogazatának, kanokon a herék leszállásának ellenõrzésével tulajdonképpen zárul a tenyésztõ tennivalóinak sora, a további teendõk már az újdonsült gazdit terhelik. 
 

Mikor forduljunk állatorvoshoz? 
 

Ha az ellés számított idõpontja elõtt a szuka lázas, elesett, hüvelyébõl bûzös váladék szivárog.

Ha az ellés a számított idõpont után egy héttel sem indul meg, akkor is, ha a szuka látszólag egészséges.

Ha két kölyök születése között két óránál hosszabb idõ telik el, és a szuka nyugtalan, erõlködik, hasában még érzünk magzatot.

Ha az ellést erõs, nehezen csillapodó vérzés kiséri.

Ha a magzat a szülõútba beszorult.

Ha a kezdetben élénk kölykök aktivitása lecsökken, nem szopnak, esetleg elpusztul közülük néhány ( kölyökhalál )

Ha az ellés után a szuka bágyadt, elesett, lázas lesz, a méhváladék bûzös, nem szûnik. 

Kölyökkori problémák

Az elsõ nehézséget általában a kölyök kiválasztása okozza. Helyes, ha már az alom megtekintése elõtt eldöntjük, hogy a kiskutyát milyen célra kívánjuk megvásárolni (kedvtelésbõl, munkakutyának, esetleg kifejezetten kiállítási kutyának továbbtenyésztési szándékkal). Elhatározásunkat közölnünk kell a tenyésztõvel is, hiszen más elvárásokat támaszthatunk egy tenyésztésre szánt kutyával szemben, mint egy családi kedvencként tartottal, de ennek megfelelõen a vételárban is eltérések lehetnek. Célszerû az adásvétel tényérõl, és a tenyésztõ által vállalt szavatosságról (veleszületett,és csak késõbb kiderülõ rejtett betegségekre vonatkozóan) adásvételi szerzõdést készíteni. Vizsgáljuk meg a kiskutyát nem látható-e rajta valamilyen fejlõdési rendellenesség (köldöksérv, farkasköröm stb.) Gondoljunk arra, hogy ezek késõbbi megszüntetése bizony pénzbe kerül, így tárgyaljunk a vételárról. Kanokon kíséreljük meg a pici herék kitapintását a herezacskóban. Ha mindkét herét érezzük, megnyugodhatunk, ha nem, akkor beszéljük meg a tenyésztõvel az eljárást arra az esetre, ha netán a kutya rejtett heréjû lenne, vagyis a két here nem szállna le négy hónapos korig a herezacskóba.

Tájékozódjunk a tenyésztõnél végzett féreghejtások, oltások idõpontjáról és kérjük el az ezeket igazoló oltási könyvet.

Ugyancsak célszerû megtudakolni, hogy mi volt a kiskutyák megszokott étrendje, és ha mi mással szeretnénk táplálni a továbbiakban, az áttérés mindig fokozatos legyen.

A kölyökkutya az elválasztáskor egy, maximum két védõoltással rendelkezik. Ez nem nyújt megfelelõ védelmet a fertõzõ betegségek ellen, ezért szigorú óvórendszabályok betarására van szükség. Az alapoltások beadatása után még egy hét szükséges az alapimmunutás kialakulásáig. Ezen idõszak alatt kerülni kell a kiskutya érintkezését más kutyákkal, sõt kutyák által gyakran látogatott helyre ( utcára) sem szabad õket vinni. Ha az alapimmunitás már kialakult, enyhíthetünk a szigorúságon, és már vihetjük utcára a kölyköt, de továbbra is kerülni kell a kutyákkal való nyalakodást, és nem szabad engedni, hogy a kölyök más kutyák székletét szaglássza. A tenyésztõnél elkezdett féreghajtást kéthetent ismételnünk kell a 12 hetes kor eléréséig.A kiskutya a teljes immunitást a fertõzõ betegségek ellen az alapoltások megismétlése révén szerzi meg. Fontos, hogy csak akkor várhatunk az ismétlõ oltástól is egy évre szóló védettséget, ha azt a kiskutya  három hónapos kora után kapta.

Ma már rengeteg féle oltóanyag van forgalomban, az állatorvosok ezekbõl válogatva alakítják ki saját legjobban bevált oltási programjukat, úgyhogy forduljunk bizalommal állatorvosunkhoz az oltások ügyében. Soha ne használjunk máshonnan kapott, bizonytalan eredetû, nem szakszerûen tárolt, esetleg lejárt oltóanyagot. A védõoltás az állatorvos feladata!

A kutyakölykök fogazatának ellenõrzése szintén célszerû. A metszõfogak váltódása 3.5 hónapos korban kezdõdik általában. Figyeljük meg, hogy a maradó metszõfogak kitolták-e helyükrõl a tej metszõfogakat, nem azok mellett nõttek-e ki. Ha ilyen megmaradt tejfogat észlelünk, forduljunk állatorvoshoz. A maradó metszõfogak megjelenésekor szükséges a megfelelõ harapás ellenõrzése is, ugyanis kisebb rendellenességek ilyenkor még fogszabályozással korrigálhatók. A szemfogak váltódása 5,5-6 hónapos korban történik, és ugyancsak elõfordulhat a megmaradó tejfog, amit, ha nem esik ki magától, szintén ki kell húzatnunk állatorvossal. Ellenõrizzük, hogy a fogazat komplett-e, vagyis a kutyának kijött-e minden foga. Különösen az alsó egyes elõzápfog hiánya fordul elõ gyakran. Ha ilyenkor a fogcsírát nem lehet röntgenfelvétellel kimutatni az állkapocscsontban, a foghiány miatt a kutya nem tenyészthetõ.

Fontos dolog a kiskutya szõrzetének rendszeres ápolása is. Naponta keféljük át a szõrzetet, a fürdetéssel azonban óvatosan bánjunk. Kizárólag jó minõségû kutyasampont, vagy babasampont használjunk, az emberi használatra készült samponok nem megfelelõek, igen erõsen szárítják a kutya bõrét és súlyos bõrgyulladást is okozhatnak. A samponos fürdetés gyakorisága ne haladja meg a hat hetet, hacsak valamilyen extra szennyezõdés nem történik. Tiszta vízzel viszont bármilyen gyakran fürdethetjük a kutyát, de természetesen ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy hûvös idõjárás esetén a szõrzet teljes száradásáig meleg helyet biztosítsunk számára.

Kölyökkutyákon gyakran észleljük a szemek fokozott váladékozását, a kötõhártyák kipirulását. Ez lehet egyszerû kötõhártyagyulladás, amit a porban játszadozó kiskutyák igen gyakran összeszednek, de lehet lehet más szemészeti betegségek kisérõ tünete is, ezért ilyen panasz esetén soha ne kezeljük magunk a kötõhártyagyulladásnak vélt elváltozást, hanem forduljunk állatorvoshoz.

A kölyökkor azért nemcsak lehetséges  problémákat jelent, hanem a  kutyatartó számára a legvidámabb idõszak, amikor a kiskutya fejlõdése, játékossága mindenért kárpótol.

A csípõizületi dysplasia

Valószínûleg minden kutyatartóban már csak a betegség nevének említése is kisebb sokkot vált ki, annyi ijesztõ dolgot hallanak róla a kutyasétáltatóban. Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosok körében a dysplasia az egyik legismertebb betegség, mégis nagyon sok a tévhit vele kapcsolatban. Talán e sorok elolvasása után mindenki egy kicsit tisztábban lát a kérdésben.

A dysplasia szó görög eredetû, és hiányos, rendellenes fejlõdést jelent. A csípõizületi dysplasia tehát a csípõizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettõnek a normálistól való eltérõ alakulását jelenti. A csípõizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a bele illeszkedõ ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípõizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonló képpen, illetve a fenti eltérések együtt is elõfordulhatnak, sõt leggyakrabban együtt jelentkeznek. Az eddigiekbõl következõen nem nevezhetjük tehát dysplasiának a kellõ mélységû és alakú acetabulum és megfelelõ combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípõizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.

A csípõizületi dysplasia oka egyetlen tényezõben nem jelölhetõ meg, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tûnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklõdik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minõségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülõ, fekvõ, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.

A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testû kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát. 

Mibõl gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípõizületi problémája van? 

Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutyán nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért a következõ tünetek elõfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.

A legelsõ tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.

Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.

Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintõ csánkok.

Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.

Járás közben erõsen elmozduló csípõizületek esetleg kattogó hang.

Fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetõleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerûen megvizsgálják, (hiszen  nem minden hátulsó végtag sántaság dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy mûtéti kezelést javasolnak. Az  egyébként rendesen fejlett csípõizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentõs részében  egy idõben végzett viszonylag egyszerû mûtéttel korrigálható.

A csípõizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A mûtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetõk el, és igen drágák.

Nagyon fontos volna tehát a betegség elõfordulásának tenyésztõi szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel elõtt minden egyed  szûrõ röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésbõl kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos elõírás még nincsen, a tenyésztõk józan belátására van bízva a döntés a kérdésben. Meggyõzõdésem, hogy az a tenyésztõ, aki munkája céljául az adott fajta megõrzését és tökéletesítését tûzi ki saját érdeke miatt is önként végrehajtja ezt a szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül, úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetbõl származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.

A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adásvételi szerzõdésben mindig térjenek ki a késõbb jelentkezõ veleszületett betgség esetén követendõ eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésbõl való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges. 

Hogyan végeztethetünk dysplasia szûrõvizsgálatot ? 

Fontos tudnunk, hogy végleges dysplasia vizsgálati eredményt -a csípõizület teljes kifejlõdésekor 24 hónapos életkor fölött adhatunk. Természetesen tájékozódó vizsgálat elvégeztetésére korábban is van lehetõség, panasz esetén pedig feltétlenül indokolt, hiszen ha a kutya dysplasiás az már a hat hónapos kor körül végzett vizsgálatból kiderülhet.

A csípõizület röntgenvizsgálatát elvileg bármelyik röntgenkészülékkel rendelkezõ állatorvosi rendelõben elvégzik. Mégis, mivel a felvétel elbírálhatóságának a nagyon precíz beállítás a feltétele, a nagyobb testtömegû kutyáról pedig csak nagyteljesítményû készülékkel lehet értékelhetõ felvételt készíteni, javaslom, hogy szakklinikát keressenek fel e vizsgálat elvégeztetésére. A  Független Dysplasia Bizottság is csak az ilyen helyen készített, jól beállított, jól exponált felvételekt fogadja el értékelésre.   A vizsgálatra érdemes elõre bejelentkezni. Jó röntgenfelvételt csak altatott állatról lehet készíteni, ezért az állatorvos utasításait az elõzetes koplalásra vonatkozóan mindenképpen tartsuk be. Ne hagyjuk magunkat "elcsábítani" olyan igéretekkel, hogy altatás nélkül is elvégzik a vizsgálatot, ennek szinte biztosan értékelhetetlen felvétel lesz az eredménye. A rövid altatás a kutyára semmilyen veszélyt nem jelent. Klinikánkon az új nyugati gyakorlatnak megfelelõen két felvételt készítünk a csípõizületrõl, egyet annak nyújtott, egyet pedig behajlított állapotában. Így a combcsontfej teljes alakja leképezhetõ, és jól elkülöníthetõ egymástól a dysplasia és a laza csípõizület. Az elvégzett vizsgálatról jegyzõkönyvet kap a tulajdonos. Van lehetõség arra is, hogy a röntgenfelvételt a Független Dysplasia Bizottság (FDB) részére továbbküldjük. Ez az állatorvosokból álló testület havonta ülésezik és bírálja el a beküldött felvételeket. Az elbírálás feltétele a mellékelt eredeti törzskönyv és a bírálati díj befizetése . A FDB bírálatának eredményérõl jegyzõkönyvben értesíti a tulajdonost, és ha az eredmény "dysplasiától mentes", vagy "majdnem normál", akkor ezt a törzskönyvre is rávezeti, a kutya úgynevezett FDB számot kap, és a MEOE-n keresztül az eredményt nyilvánosságra hozza. Ha az eredmény rosszabb, az titokban marad, de természetesen a komoly tenyésztõ az ilyen állatot kivonja a tenyésztésbõl.