Az elefántok kifejezetten szociális viselkedésű állatok, családjukhoz erősen kötődnek. Halottaikat valósággal eltemetik, ami annyit tesz, hogy lombokkal és ágakkal letakarják, és gyászolnak mellettük. A tehenek (anyák), és a borjak erős családi kötelékben élnek. A csapatot egy olyan tehén vezeti, aki a csoport összes tagjával rokonságban van. A fiatal bikákat, amint ivarérettek lesznek, kizárják a csapatból, és agglegényéletet élnek. Csak akkor engedik be őket a családba, ha az egyik tehén üzekedik. A csordák nagy távolságokat tesznek meg, ám mégsem távolodnak el a víztől, így minden este fürödhetnek. Ha megfürödtek „bekenik” magukat száraz földel, így védekeznek a csípő rovarokkal szemben. Élelmet a bozótban találnak. Ha a sűrű bozót miatt nem látják egymást, mély, dörgő hanggal közlik a többiekkel, hogy jól vannak. Veszély esetén hirtelen elnémul, társai onnan tudják, hogy baj van. Konfliktusaikat békés úton rendezik. A rangsorban lejjebb álló állat kitér a felé rendelt elől, ha az fenyegető mozdulatokat tesz, például feltekeri az ormányát, port kavar, vagy trombitál. Az ellenséget is ilyen módszerrel ijesztik el. Kizárólag növényevő, füveket, lombozatot, ágakat és gyümölcsöket fogyaszt. Csupán néhány foga van, ám ez elég neki az élelem szétrágásához. Hetvenedik éve körül elveszti összes fogát, és éhen hal. 14-15 éves korukban válnak ivaréretté, ekkor kezdenek udvarolni. Ilyen gesztus például, ha a tehén és a bika ormányával cirógatja egymást. 22 hónappal a párzás után egy kisborjú jön a világra. Az újszülött 85 cm magas, és 110 kilogramm. A borjú általában két évig szopik. Egy tehén négyévente ellik. Az anyaállat borjai védelmére kel.